⊰Szép napot!⊱

Érdekes dolog az önismeret. Lélekállat témában nem vagyok otthon, de külsőleg sokan hasonlítottak már engem a sólyomhoz. Illetve volt egy misztikusabb benyomásom is a madárról, amikor a szabadban voltam... Érdekes, mennyire sokszor előfordul, ha magányosan Isten mögötti természetben jársz és eszméletlenül rosszul érzed magad lélekben, akkor történnek veled a legváratlanabb dolgok. :)
Mellesleg nekem róla a Tanulom Magam yt. csatorna jut eszembe, s azon belül az érzelmi intelligenciára asszociálok sokszor. Ott is sok jó szokott elhangozni. Vagy még a pszichológusom, akihez jártam régebben. Ő mondott jó dolgokat, bár van, ami már ismerős volt, vagyis már régen csináltam. A napló az egy jó (klasszikus) dolog! :) Vagy ami van még, Gondolat napló: amikor bizonyos táblázatszerű felvezetést adsz az egész szituációnak -> Helyzet (ami generálja benned az érzést), Automatikus gondolatok (felsorolod és elemzed, mennyire mélyenható), Érzelmek (pontosítod ezeket), Torzítás (ez röviden talán annyi lenne, hogy a te szemléletedben/igazságérzetedben, ahogy azt megélted, leírod), Alternatív reagálás (ahogyan ésszerübb lett volna), Kimenetel (újrabecslés, és az esemény következetes megfontolása). Én még azt csinálom sokszor, ha el vagyok akadva valamiben, hogy amit magamnak nem tudok megválaszolni, elképzelek egy olyan embert, akiben bízom/bíztam vagy a gyerek énemet, és tőle kérdezem meg ugyanazt. De az olvasás is fejleszti az önismeretet. Sokszínben is, mert például ott van az a tény, hogy amit olvasunk, az némileg emlékként raktározódik el az agyunkban, mintha mi élnénk meg azt a történetet. Erre a legajánlottabbak a lélektanok, legalábbis én a régieket mondanám, főleg oroszt. (De ez csak az én véleményem.) Vagy ami pont a napokban történt és még érdekes lehet: Lovecraftot olvastam, és olvasás alatt kívülszemléletben elemeztem magam, mitől érződik a mű és melyik pontjától fogva nyomasztónak, ijesztőnek.

• Új kérdés: le szoktátok írni, mi mindent szeretnétek jelenleg megvalósítani, s ehhez mit kell tenni? Ha kíváncsiskodhatok.
Hogy elsőnek válaszoljak, nekem most sok minden összejött, és ettől folyamatosan idegeskedem, kattogok, hogy az időmet is be tudjam osztani. Még papírra is nyomtattam a terveimet. :D Mivel grafikusként végeztem, de olyan iskolában, ahol nem tanítanak jól, ezért új portfóliót szeretnék összedobni. Össze is írtam (sokat)... Minden nap szeretnék legalább egy darabkájával kész lenni, de első sorban regényhez való vázlatokat kell megrajzolnom.
Aztán az olvasás: amit csak látok a szekrényemen (most pakoltam úrja). Jelenleg egy 600+ oldalas várat, mindennap olvasok belőle, ha sokat nem is tudok.
Tovább tanulni azt a néhány kétkezes dalt zongorán. Jelenleg ez megy a leglassabban. S csak az egyiket választottam ki erre az esetre, hogy végigtanuljam. Mindennap egy kicsit kellene csak... talán ma.
Angolt tanulni. Erre két eszközöm van, ami a leghatásosabb, meg egy mellékes harmadik. Egy szótárfüzet és egy angol nyelvű szépirodalmi regény. Ebből olvasni minden nap valamennyit. A harmadik az lenne, hogy csakis angol nyelvű filmeket nézek, feliratosan.
Két pályázatra munkát nyújtani. Mindkettő december végén jár le, de megtanultam már, hogy nem jó az utolsó pillanatra hagyni. Tehát írnom kell amellett is, hogy egy egyébként is igen összetett regényt írok. xD
És nem utolsó sorban regényemmel foglalkozni. Természetesen... ha nem lennék jelenleg elakadva egy történeti szálával. >< Úgyhogy marad az olvasás és a vázlatos gondolatmenet hozzá, amíg folytatni nem tudom.
Ja és az alap: itthoni edzés. Úgyhogy mindent elosztogattam egy hétre, hogyan és milyen mértékben...

UI: Még eszembe jutott valami. Amit én jó módszernek találok az önismeretre, az két dolog. Szeretném veletek is megosztani, hátha tud még hozzátenni valamit a tudásotokhoz s nem bánjátok. Az egyik a gondolatmenet visszavezetése. "Miről jutott eszembe, mit gondoltam aztán, és arra, hogy végül ehhez a gondolathoz jutottam el?" A másik dolog, hogy valamit tudatosítsunk magunkról, ne csak ostorozzuk magunkat érte. Én ki szoktam indulni egy alapgondolatból, amit le is szoktam írni. Pl. "Tudom, hogy én ez vagyok. De mit teszek ellene?" - Ebből jöhetnek olyan "fényesebb" gondolatok is, amik szembesítenek minket azzal a ténnyel, hogy emiatt valamit megvonunk magunktól vagy erőltetjük. Abból következhet a következő, amit fentebb is említettem: az Alternatív reagálás. Nem tudom, ez utóbbi érthető-e.

Utolsó módosítás: Fensygencess (2021. 11. 23. - 11h57)

---

Önismereti témákba annyira nem folytam bele. Sosem érdekelt igazán. A középsuliban volt önismeret tantárgyunk is, őszinte leszek, nem is emlékszem, hogy miről szólt. Az az egy maradt meg, hogy írtunk egyszer IQ tesztet. Próbáltam olvasgatni ezzel a témával foglalkozó könyveket, talán egy volt, ami még valamennyire le is kötött így 18-20 évesen, de az nem abban a klasszikus értelemben vett önismereti könyv volt, hanem csak tiniknek szóló kis ismertető. Lehet valaki olvasta. Azt hiszem az volt a címe, hogy  " Hogyan legyünk istennők a 21. században".
Céljaim voltak. Igazából 3 fő célom volt az életben. Az első, hogy az legyen a hivatásom, amire 5 éves korom óta készülök. A második, hogy férjhez menjek, a harmadik pedig, hogy legyen legalább egy gyermekem.
Igazából ezt mind el is értem. Ápolónő akartam lenni, az is lettem, és imádom minden percét. Férjhez mentem, született két gyermekem, szóval ezek a célok is kipipálva.
Bár a munkám miatt mostanában kissé őrlődöm, mivel nem egészen azon a területen dolgozom, ahol szerettem volna, viszont nagyon jól érzem magam, és a kollégáim is csodásak, nagyon jó közösségünk van. Úgy érzem megtaláltam azt a helyet, ahonnan nyugdíjba szeretnék majd menni. De valahol bánt, hogy nem erre készültem. Én életeket akartam menteni, de ahol dolgozom, ott olyan betegek vannak, akik már nem fognak meggyógyulni, és mi abban segítünk, hogy méltósággal, fájdalom nélkül menjenek el. Tudom, hogy ez is épp olyan fontos, mint meggyógyítani azokat, akiket lehet, de a férjem egy megjegyzése óta vívódom.
Egy nap boldogan  jöttem haza a melóból, és újságoltam neki, hogy megtaláltam a helyem, itt sokkal jobban boldogulok, mint a gyógyító profilú előző munkahelyeimen. A történethez tuni kell, hogy a  férjem nagy D&D-s, azon belül is a Jergalita rendet erősíti ( ők a halál "katonái", akik segítenek a túlvilágra jutni annak, akinek eljött az ideje). Én is játszani kezdtem vele annó, de az ellenkező csapatban. Mi mindenkit gyógyítottunk, megmentettünk. Az a bizonyos mondata pedig az volt, hogy "Büszke vagyok rád! Remek Jergalita válik belőled." Engem akkor ez nagyon lesokkolt, mert akkor tudatosult bennem, hogy nekem nem ez volt a nagy álmom, viszont abban nem voltam annyira jó.
Itt jön a képbe, hogy lehet, több időt kellett volna töltenem a magam, és a képességeim megismerésére. Akkor ringattam volna magam illúzióba, hogy olyan területen dolgozzak, ami annyira nem a profilom.
De majd csak megbékélek vele.

Rövid távú terveim nincsenek, sodródom az árral, mert eddig hiába fogadtam meg bármit ( fogyókúra, mozgás, nyelvtanulás), sosem lett belőle semmi.

Utolsó módosítás: Szorina (2021. 11. 30. - 12h21)

---

Sziasztook! ^^

Kellemes elő-karácsony estét mindenkinek!

Olyan jellegű terveim, mint férjhez menni, vagy gyereket szűlni, hát.. hogyan fogalmazzak? Ezek nem igazán mozgatnak meg bennem semmit. ^^" Szóval inkább olyanokat említenék mint egyszer letenni a jogosítványt, vagy valami ilyesmit. Nekünk a ház felújítás egy nagyobb hosszútávú folyamat. Abban benne vagyunk és ezen kívül én is inkább a spontán emberek táborát erősítem. Lefogynom lesikerült egy ideje, tulajdonképpen tartani kell márcsak ezt a formulát, amit eddig. Igazából olyan, amely rövid távval jellemezhető célom egy van; szeretnék minden egyes nappal a tegnapi önmagamnál jobb embernek lenni. Szerethetőnek, kedvesnek maradni. És ez egy abszolúte teljesíthető cél végül is, sarkall a fejlődésre, illetve arra, hogy, ha, amennyiben ér valami mindig azt nézzem mit tanulhatok belőle, hogyan építsem bele a "váram" falaiba.

Éés, ha már emlegettem a beköszönésemben. Karácsonyi/két ünnep közötti/szilveszteri tervekkel ki hogyan áll? Mi éppen ma délután ejtettük meg a fa feldíszítését, mert holnap rokonlátogatóba megyünk, most jelenleg sülnek a mézeskalácsok, meg a dióslinzer lesz a következő. Azokat szaggatjuk. Továbbá hókocka, gesztenyés tiramisu meg még kétféle süti lesz. Első nap unokatesómékkal együtt ebédelünk, nagyjából a délutánt is együtt töltjük. Utána nyugalom lesz a szilveszterig. Akkor meg szintén keresztanyámékkal megyünk Tatabányára, a barátaik szerveznek egy csoportos bulit. :3 Egyébként intenzíven könyveket bújok, sőt újra elkezdtem visszaszokni az anime nézésre, pedig már egy jó ideje megszakadt ez a "szokásom". Olyasmi volt ezzel is, mint az Eldaryával. :'D

---

Élvezet volt olvasgatni hogy  Őrzőtársaimnak pompásan telt/telik a Karácsony. Bevallom, az enyém eddig borzalmas. Maradjunk annyiban hogy nálunk inkább családi utálat van, mint családi szeretet, úgy mindenki iránt is. Mindenestre nem azért írok hogy kisírjam itt a lelkem 
Azt hiszem idén volt az első hogy nem vettem senkinek semmit. Én vagyok a legfiatalabb a családban így nem tudom hogy egy halom felnőttnek mit lehetne venni , és mivel még nincs jövedelmem ezért persze kidobni se akarom a kevéske zsebpénzem felesleges kacatokra. Ami persze szerintem eléggé érthető ők. De végül! Kötöttem nekik ilyen alvók-zokni-szerű dolgot. Lényeg hogy nagyon puha és jól melegít :3

De csak hogy néhány pozitív dolgot is megemlítsek: Végre megkaptam az egyik könyvet amire vágytam, nem is tudtam hogy már kint van magyarul. Ez így kellemes meglepetés volt.

Pár barátnőmmel elmentünk Egerbe még csütörtökön, amolyan kis külön karácsonyozás volt. Megnéztük a karácsonyi vásárt  és beültünk egy kávézóba.

Összességében ennyi, kiváncsi vagyok hogy hogy s mint fog telni az Újév =3

Mindenkinek Kellemes Ünnepeket kívánok ^^

---

Althea írta:

Élvezet volt olvasgatni hogy  Őrzőtársaimnak pompásan telt/telik a Karácsony. Bevallom, az enyém eddig borzalmas. Maradjunk annyiban hogy nálunk inkább családi utálat van, mint családi szeretet, úgy mindenki iránt is. Mindenestre nem azért írok hogy kisírjam itt a lelkem 
Azt hiszem idén volt az első hogy nem vettem senkinek semmit. Én vagyok a legfiatalabb a családban így nem tudom hogy egy halom felnőttnek mit lehetne venni , és mivel még nincs jövedelmem ezért persze kidobni se akarom a kevéske zsebpénzem felesleges kacatokra. Ami persze szerintem eléggé érthető ők. De végül! Kötöttem nekik ilyen alvók-zokni-szerű dolgot. Lényeg hogy nagyon puha és jól melegít :3

Nyugi, nálunk sem mindenki szereti egymást, sajnos ez is normális .
Én tegnap például nem is találkoztam a vendégi kör egy részével, mert teljesen kiborítanak, nem szabad erőltetni szerintem az ilyesmit, mert veszekedés lesz, én pedig alapból sem tudnám csendben tűrni az abszurd hozzászólásokat.
Mindenesetre remélem, hogy a barátaiddal töltött idő, a könyv feldobott. És persze, hogy örültek a zokniknak:D. Én személy szerint szeretem a meleg zoknikat uwu.

---

Boldog karácsonyt mindenkinek utólagosan is! ^^ 

Mit mondjak? 25-én nyugalom volt, kivéve, hogy én egyre kevésbé vagyok képes nyugton maradni az ágyamon. Így az utóbbi napokban sokkal többet táncolok a kedvenc zenéimre még itthon is. Mert hogy rólam tudni kell bizony bent a munkahelyemen is képes vagyok bármikor táncra perdülni. Elbulizok magamnak, sokkal energikusabbá tesz a zene. De szóval lényeg a lényeg; csak akkor vagyok képes meglenni, ha olvasok, vagy nézek valamit a laptopomon. Egyébként az alvás, de különben hiányzik a nyüzsgés, a pörgés és az aktív tevékenységek. Eddig is tudtam erről a részről, csak legyőzött a lustaság. Úgyhogy jó javarészt újra belekezdtem a Sailor Moonba pontosabban a felújított Crystal saga kötött le. Igazából anno ez vezetett bele az animék világába nem is igazán a Vadmacska kommandó, pedig az volt a másik nagy kedvenc magical girl anime, amit imádtam, de tényleg. Utána meg belebotlottam a Netflixes legújabb egész estés Eternal változatba Így felváltva néztem animét, olvastam Jennifer L. Armentrout Luxen sorozatát. Most járok a második rész elején, emellett pedig edzettem egy-két órát. Nem azért, mert fogyni szeretnék, hanem egyszerűen tényleg szükségét érzem. Tegnap megtartottuk a családi ebédünket. Unokanővérem férje sajnos ki kellett hagyja, meg unokanővérem sem tudott végig velünk lenni, de összességében jó volt ez. Jól éreztük magunkat.

Karácsonyra én is könyveket kaptam; Böszörményi Gyula Ambrózy báró eseteiből a negyedik részt, a Nász és tébolyt, valamint Szabó Péter Állj félre a saját utadból! című irományát. Az előbbit mindenképpen én említettem anno, hogy jó lenne így a barátnőmmel megegyeztünk, tudjuk mit adjunk egymásnak. A másik meg váratlanul ért, de örültem neki. :3 Apukáméktól törülközőt, meg egy "plédruhát" kaptam. Ezt olyasminek kell elképzelni, mint egy köntöst, bár elölről kell belebújni, plusz tartozik hozzá egy kenguruzseb. Jó puha és meleg. Olvasni, relaxálni pont ideális. Anyukám meg ékszereket vett. Karkötő és nyaklánc. Én meg majd valamikor megveszem neki az új munkás táskáját abban egyeztünk meg.

Althea, Cristal:
Igazából nekünk sincsen túl sok rokonunk, akikkel közösködnénk, illetve igazából nekem például az apámmal van egy elég érdekes viszonyom. Úgyhogy ti sem vagytok egyedül ezekkel a dolgokkal, mindenkinek van valakije, akit biztosan szívesebben kerül el. Annyi, hogy nekem azért nagyon szűk családi körön belül leledzik ez a viszály. Több éve. ^^" Csak voltaképpen én egy ideje rájöttem mennyire zavar a tátongó szakadék kettőnk között ezért én szeretném megpróbálni helyre hozni valamennyire.

Az Újévre viszont úgy tekintek mint egy újabb, tiszta lapra, ahol kapok egy esélyt jobban ápolni a kapcsolataimat, egy szebb jövőt építeni, ahol helyre rakhatom, ami esetleg kicsit másképpen alakult mint ahogyan azt én szerettem volna/elképzeltem.

Utolsó módosítás: Zirailah (2021. 12. 27. - 16h53)

---

Neem mondanám. Direkt elnyújtva a nem szót, mert én magam sem vagyok benne biztos mit érzek valójában. Maga a karácsony mindig "szeretetben" telik nálunk. Hagyománnyá vált az unokatestvéremékkel közösen karácsonyozni, mivel nagyon közel lakunk egymáshoz velük így biztosított a jó hangulat, mivel vígkedélyűek, akárcsak mi. Az apámék külön élnek tőlünk és voltaképpen a fontosabb alkalmakkor találkozunk, mint a születésnap, névnap vagy a karácsony. Azon kívül igen csak ritkán beszélünk egymással az is kínos csendekkel tűzdelt. Szóval az ünnepek jól telnek csupán a látszat mögött tudom, hogy nincsen minden rendben. Ígéretek, szavak szoktak lenni egyedül csak egy baj van velük; a tettek elmaradnak. Ez meg eléggé zavar. Minden esetre köszönöm szépen a kedves szavaidat, szerencsére eltudtam vonatkoztatni megfelelő mértékben a problémáimtól és különösen megmelengette a szívemet a jókívánságod! ♡

Ha valamit elkezdek azt be is fejezem. Rossz szokásom félbe hagyni dolgokat pedig néhol olyanokról van szó, amik kikapcsolnak. Emellett a rossz idő beosztási képességemet szeretném fejleszteni. Ezeket szeretném is betartani.

---

Ha már egyszer neki veselkedem, akkor onnan hatalmas nagy akaraterővel tovább tudok lendülni. Végül is Eldaryára is így tértem vissza pedig nagyon lógott kifelé a lóláb a tűzesetet követően.

Szívesen! ^^ Ha velük nem tudsz dűlőre jutni, akkor rajtunk kívül esetleg azt megpróbálhatod végig gondolni ki lehet még, aki tudna neked segíteni. Gondolok itt például a barátokon kívül esetleg tanárokra, vagy más valaki felnőttre. Most ezt igazából inkább a gondolatmenetem tovább fűzése gyanánt írom le, nehogy félre értsd! A jótanácsokkal gyakran tele tud lenni a padlás pedig igazából te látod át a helyzetet legjobban senki más. Azokat a hullámvasutakat sajnálom, viszont örülök, hogy a barátaid ott vannak támaszként. Azért ne add fel! Igazándiból most eszembe jutott valami; idővel merre felé szeretnél tovább tervezni a jövőben? Esetleg ha elvégezted az iskolát lehet kitudnál onnan szabadulni csak emiatt érdeklődöm. Tényleg a te dolgod és csak annyit írj le amennyit úgy gondolsz!

Utolsó módosítás: Zirailah (2021. 12. 28. - 23h18)

---

Utólag is Kellesemes Karácsonyt, és Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!

Nálunk a részemről nagyon light-osan telt a karácsony. Semmi készülődés nem volt. Mivel nem voltunk itthon karácsonykor, így még fát sem díszítettünk, mivel 2 macska maradt egyedül vele napokra, így nem láttuk jó ötletnek.
24.-én a nővéremékhez ment az egész családunk. Nekünk ez azt jelentette, hogy már 23.-án elutaztunk, mivel 240 km-re lakom a szülővárosomtól, a családunk többi tagja viszont ott él.
25.-én úgy volt, hogy autóval átugrunk anyósomékhoz, akik onnan 180 km-re laknak, de egy része a családnak covidos lett, így maradtunk anyukáméknál.
Szilveszterre nincs program, mert én bevállaltam a holnapi nappalos műszakot.

Én is sajnálom egy kicsit a régi Eldarya-s karakterem, de legalább az antik pénz miatt olyan dolgokra is szert tehettem, amikre nem lett volna lehetőségem máshogy megszerezni. Úgy döntöttem új karaktert kreálok, a régi meghalt a tűzben (béke poraira ). Végigverekedtem magam az Origin sztorin, és a már a New Era-t nyúzom. Jelenleg azt kell mondanom, ez a sztori vonal sokkal jobban bejön, mint az Origin.

Utolsó módosítás: Szorina (2021. 12. 31. - 08h20)

---

Mira:
Dehogy vagy lelkironcs az nem itt kezdődik!  

Érdekes dolgok ezek, mert én a Shingeki no Kyojin első évadát végig láttam talán még a másodikat is. Jó nagy hype-ot kapott anno az-az anime és szerettem is, de valamiért azóta sem tudtam újra belekezdeni mondván régen láttam pedig kijött azóta a záró évada. xdd És nem az időhiány meg a halogatás volt az oka.

Leiftan párti vagyok én is. Mondjuk az Origins-ben eleinte a motivációi elég unszimpatikussá tették aztán jöttek ezek a mindenféle vívódások jobban bele sem mennék hátha jönne a spoiler veszély, de valahogy igen. Szegényt nagyon büntetik a játék készítői, vagy Chinomiko. xDD

Utolsó módosítás: Zirailah (2021. 12. 31. - 14h01)

---