A széncinege, becézve széncinke (Parus major) apró termetű, közkedvelt madárfaj.

Élőhelye: Európa nagy részére, Közép- és Észak-Ázsiára, valamint Észak-Afrika egyes részeire, ahol általában véve bármilyen összetételű erdőségben képes megtelepedni.
A legtöbb széncinege nem vonuló madár. Kizárólag a nagyon hideg, kemény telek elől vonulnak el.

Fekete feje és nyaki réssze, testének felső része olívazöld színű és alsó részei sárga színűek.
Nyaranta főleg rovarokkal táplálkozik, telente táplálékát igencsak kibővíti, pl: olajos magvakkal, vagy telelő denevérek elfogyasztásával.
Fák odvaiban fészkel. A tojó mintegy tizenkét tojást tojik és egyedül kotlik rajtuk, bár a fiókákat mindkét szülő táplálja. A széncinegék az évek nagy többségében két fészekaljat nevelnek fel.

A széncinege jól alkalmazkodott az ember által megváltoztatott körülményekhez és gyakran lehet látni parkokban, kertekben. A széncinege az ornitológusok számára az egyik legfontosabb madárfaj, amelyről számos tanulmány született már.

Sziasztok!
Az elején nem terveztem hogy részt fogok venni a beöltözősön, de az állatos téma miatt nem hagyhattam ki. („• ֊ •„)

Hidasgyík (Sphenodon punctatus)
❀ A hidasgyík vagy Tuatara egy Új-Zélandon élő őshonos faj, egyik fennmaradt képviselője a Felemásgyíkok (Rhynchocephalia) rendjének. Ez a rend szorosan összeköthető a Rhynchosaurusokkal, melyek a Mezozoikum Triász időszakának jellegzetes hüllői voltak. Emiatt élő kövületként tartják számon a hidasgyíkot napjainkban.
❀ Egyik érdekessége a fejtetői szem vagy tobozszem, amely más ősi származású állatnál is megfigyelhető.
❀ Szabadon álló hasi bordáik nem érnek össze a gerincoszloppal, ami a dinoszauruszok sajátossága volt.
❀ Egyedei monogámok, egy életre választanak társat maguknak, ha a pár egyik tagja elhalálozik, a másik egyedül éli le az életét. Emiatt is kerül a faj egyre veszélyeztetettebb helyzetbe.

Utolsó módosítás: pereszke (2022. 05. 25. - 18h32)

---